Ügyfélkapu nyitás

Tipp: Tanulmányozza „Ügyfélkapu nyitása” menüpontot!

 

1. lépés: Adózási, járulékfizetési kötelezettségek megismerése

Tájékozódás, a vállalkozás felelős megindításához szükséges adózási, járulékfizetési, üzletviteli, stb. tudnivalókkal kapcsolatban.

 

2. lépés: Az elektronikus űrlap kitöltése

Az egyéni vállalkozás tényleges elindítása. A NAV nyilatkozat adózási kérdéseinek megjelölése, a járulékfizetési jogviszony kiválasztása, tevékenységi körök megnevezése, stb. Az elektronikus űrlap beküldése az ügyfélkapun keresztül.

 

3. lépés: A határidős bejelentkezések elkészítése

A bejelentéstől számított 5, 8, és a 15 napos határidőkre szükséges NAV és egyéb hatósági bejelentések elkészítése, beküldése, mely elmulasztása már NAV bírságot eredményezhet.

 

4. lépés: A vállalkozás elindítását követő fontos teendők számbavétele

Szigorú számadású nyomtatványok, pénztárgép, működési engedély, NEBIH, telephely engedély, stb.

 

5. lépés: A vállalkozásokat érintő folyamatos feladatok elvégzése

Határidőkre bevallások, adatszolgáltatások, stb. elkészítése, a szabályos működés biztosítása.

Az egyéni vállalkozási tevékenység megkezdésének bejelentése

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy szándékunkat a hatóságnak bejelentsük.

A hatóság, a bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval még nem rendelkező számára ingyenesen ügyfélkaput hoz létre.

A bejelentést az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell megtenni (webes ügysegéd). https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/EgyeniVallalkozasKerelemInditasa.xhtml

Ha a bejelentési űrlapot nem megfelelően töltötte ki, erről a tényről automatikus visszajelzést kap.

Ha a bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, a hatóság automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét, és ezt követően az egyéni vállalkozó adatait, elektronikus úton továbbítja a nyilvántartást vezető szervhez.

A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót nyilvántartásba veszi, és erről a nyilvántartási szám megküldésével azonnal, elektronikus úton értesíti a hatóságot, és egyidejűleg igazolást küld a bejelentő részére, amely tartalmazza az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát is.

A nyilvántartást vezető szerv az igazolás megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásba vételről értesíti az állami adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése díj- és illetékmentes.

Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának főbb szabályai

Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti.

Hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenység csak az engedély birtokában kezdhető meg, illetve végezhető.

Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat.

Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, illetve főszabályként akkor is, ha a képesítési követelményeknek ő maga ugyan nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki rendelkezik az előírt képesítéssel.

Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni kell.

Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.

A Kereskedelmi és Ipar Kamaránál történő regisztráció

A 2012. január 1-től életbelépett rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek a kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni, és a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5 000 Ft kamarai hozzájárulást fizetni.

A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.

Az alábbi szövegre kattintva a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara honlapja információs oldalára jut:

Kamarai regisztráció

 

Kell-e bankszámlát nyitni az egyéni vállalkozónak?

A vonatkozó jogszabályok értelmében, amennyiben az egyéni vállalkozás bejelentkezett az ÁFA hatálya alá, köteles bankszámlát használni működése során.

A bejelentkezést követően 15 nap áll a vállalkozás rendelkezésére a számlavezető bank kiválasztására, ill. a bankszámla szerződés megkötésére.

A számla nyitását az egyéni vállalkozó csak személyesen végezheti el.

A bankok számos kezdő vállalkozói csomagot kínálnak, általában alacsony havi díjjal és magas tranzakciós költséggel.

Nem árt ezért előre átgondolni, hogy havonta mennyi utalás várható a számláról, mert nagyobb forgalom esetén, célszerű a magasabb havi díj, alacsonyabb tranzakció díj kombinációt választani.

A NAV, a helyi iparűzési adó, továbbá az egyéb regisztrációs kötelezettségek hatálya alá történő bejelentkezések.

Az egyéni vállalkozás indítását követően – bár a NAV az egyablakos rendszerben a vállalkozást adószámmal ellátta – a vállalkozónak 15 nap áll rendelkezésre az „Adózás rendje törvény” és egyéb jogszabályok által előírt a kötelező bejelentkezések megtételére.

A bejelentkezések a NAV esetén a T101E, a T180 és a T1041 nyomtatványokon történnek.
Be kell továbbá jelentkezni a székhely szerinti, ill. ha van fióktelep, a fióktelep szerinti önkormányzatokhoz.
A fenti bejelentőket a vállalkozás könyvelője – esetenként külön díjazás ellenében – általában elkészíti.
Az egyéni vállalkozó feladata viszont, hogy időben keresse meg könyvelőjét és kezdeményezze a bejelentők elkészítését, a határidő betartása ugyanis az Ő felelőssége.

 

Szükséges-e az egyéni vállalkozónak bélyegzőt készíttetni?

A rövid válasz: nem
Bővebben: igen, célszerű

Jogszabály nem írja elő ugyanis, hogy a vállalkozását az egyéni vállalkozó „cégszerűen” csak bélyegző lenyomattal kiegészítve jegyezheti.
A gyakorlatban azonban számos esetben kérik a bélyegző használatát, ezért felesleges állandó vitába keveredni e kérdésben, néhány ezer forintért már elegáns bélyegző készíttethető.

Mit tartalmazzon a bélyegző?

Minimálisan:

• • A vállalkozó nevét, mellette az e.v. vagy alatta az egyéni vállalkozó megjelöléssel
  • Nyilvántartási számát
  • Székhelyének címét

Továbbá:

Ha számlatömböt használ, akkor egy jó bélyegzővel a számla kiállítója rész kézi kitöltését is megspórolhatja magának, a következő adatokkal: (a fentieket kiegészítve)

• • Adószám
  • Bankszámlaszám
  • Esetleg telefonszám

Az egyéni vállalkozó, a vállalkozási tevékenysége során keletkezett jövedelme tekintetében, a SZJA törvény hatálya alá tartozik

Az egyéni vállalkozás alap adózási módjának törvény szerinti elnevezése:

Vállalkozói jövedelem szerinti adózás, mely a köznapi nyelvben SZJA szerinti adózásként terjedt el.

Az SZJA szerinti adózás kettős adózási kötelezettséget tartalmaz.

Egyrészt tartalmazza a vállalkozói tevékenység után megfizetésre kerülő adót, mely 10%. (vállalkozói SZJA)

Másrészt az osztalékot megillető magánszemély adózási kötelezettségét, amely 15 %. (vállalkozói osztalék alap SZJA)

Negyedévente SZJA előleget kell fizetni.

A társas vállalkozások is hasonló módon adóznak, annyi különbséggel, hogy a vállalkozási tevékenység adó alapját külön törvény, a Társasági adó törvény szabályozza. Amennyiben természetes személy a tulajdonos az osztalék alap adózását az SZJA törvény rendezi.

Jelentős különbség, hogy az egyéni vállalkozó köteles megfizetni a vállalkozói osztalék alap utáni SZJA-t, míg a különböző cégformákban (Bt., Kft.,stb.) működő társas vállalkozások eredmény tartalékot képezhetnek a 9 % társasági adó megfizetése után, (azaz a plusz 15 % SZJA), amely a cég saját tőkéjét gyarapítja.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

A KATA egy teljesen új adózási forma, amelyet az egyéni vállalkozások is választhatnak 2013. január 1.-től, az SZJA szerinti adózás helyett.

Az adó valamennyi, az egyéni vállalkozást érintő adót és járulékot kivált, havi 50.000 Ft befizetésével. (Heti 36 órás munkaviszony megléte esetén 25.000 Ft.) Ezen felül csak a helyi iparűzési adót kell fizetni, melynek éves összege 50.000 Ft.

Korlát, az évi 12.000.000 Ft árbevétel, mert amennyiben ezt meghaladja, 40 % -kal adózik tovább a vállalkozó.

ÁFA fizetési kötelezettség – amennyiben az alanyi mentességet választotta az egyéni vállalkozó – szintén nem terheli.

További szigorú feltétel, hogy egy partnernek 1 millió forint felett történő számla kibocsátást, mind befogadónak, mind a kiállítónak be kell jelentenie az adóhivatalnak.

A KATA egy meglehetősen kedvező adózási forma, azonban célszerű a választása előtt a vállalkozónak saját élethelyzete és vállalkozásának jövedelemtermelő képessége alapján mérlegelnie.

Az általános forgalmi adó

Alapvetően minden egyéni vállalkozó ÁFA alany, az általános szabályok szerint.

Ez alól természetesen vannak kivételek, mellyel az „ALANYI ÁFA MENTESSÉG” menüpontban foglalkozunk.

Az általános forgalmi adó mértéke 27 %. Több ettől eltérő ÁFA kulcs is van, azonban a gazdasági életben csak szűk körben használatosak, ezért nem részletezzük.

Az ÁFA lényegi eleme az elszámolás, mely a bevallási időszakhoz kötődik.

A fizetendő adó, az ÁFA megállapítási időszakban keletkezett fizetési kötelezettség összesített összege.

A fizetendő ÁFA csökkenthető, az azonos időszakban levonható előzetesen felszámított adó összesített összegével.

A különbözet az elszámolandó adó.

Ez, amennyiben negatív, átvihető a következő időszakra, és beszámítható, mint a fizetendő adót csökkentő tétel.

Pozitív előjelű összeg esetén a NAV megadott számlájára utalandó.

Az ÁFA bevallási időszakok: havi, negyedéves, éves.

Az induló vállalkozás havi bevallási időszakkal kezdi tevékenységét.

 

Kezdő vállalkozások esetében választható opció, az általános forgalmi adó alanyi mentessége

Az alanyi mentesség 12.000.000 Ft árbevételig választható, ezt meghaladva be kell jelentkezzen az egyéni vállalkozó az ÁFA hatálya alá.

Az alanyi mentesség esetén a kiállított számla összegére, nem kell ÁFÁ-t számolni, és jelezni kell, hogy a kibocsátó alanyi mentes.

Az alanyi mentességet választó adóalany a saját termékértékesítése és szolgáltatás nyújtása utáni adó fizetésére tehát nem kötelezett, de a beszerzései után keletkezett adólevonási jogát sem érvényesítheti.

Induló vállalkozás estén az ÁFA nélküli áron nyújtott szolgáltatás bizonyos esetekben versenyképesebb, mert 27% – kal kisebb a számla végösszege, bár az ÁFA körben lévő a vevő számára – a levonási joga miatt – ennek nincs jelentősége.

Az kétségtelen viszont, hogy az ÁFA bevallások adminisztrációjától a vállalkozó az alanyi mentesség esetén mentesül.

Nem ajánlott viszont akkor, ha a vállalkozás indítása után beruházások várhatók, mert a megvásárolt eszközök ÁFÁ-ja tekintetében nincs levonási jog, tehát 27 %- kal drágábban vásárolja meg az eszközöket a vállalkozó.

Vannak továbbá olyan szolgáltatások melyek a törvény erejénél fogva ÁFA mentesek, ezt tárgyi mentesnek nevezzük. A tevékenység megkezdése előtt célszerű ezt tisztázni, mert később bonyodalmakat okozhat.

A helyi iparűzési adó fizetési kötelezettség

A székhely szerinti önkormányzat irányába az egyéni vállalkozó, vállalkozási tevékenysége után, helyi iparűzési adót köteles fizetni.

Amennyiben fiókteleppel is rendelkezik a vállalkozása, a fióktelep szerinti önkormányzat javára is fennáll az iparűzési adó fizetési kötelezettsége.

Természetesen a két, esetleg több helyre meglévő kötelezettsége nem két, vagy többszörös adózást jelent. A fizetendő iparűzési adó, a kiszámított adóalap szerint, megosztásra kerül az önkormányzatok között.

Az iparűzési adót nem a jövedelem, hanem a forgalom (nettó árbevétel) alapján, meghatározott adóalapot csökkentő tételek figyelembe vételével, kell megfizetni.

Az adó mérték maximum 2%.

Az önkormányzatok helyi rendeletben szabályozzák a mértékét, ezért van ahol egyáltalán nincs iparűzési adó fizetési kötelezettség. Továbbá meghatározhatnak bizonyos összeghatárokat a fizetési kötelezettségre, pl. 500.000 Ft árbevétel alatt nem kell adót fizetnie a vállalkozásnak.

A KATA szerint adózók iparűzési adó fizetési kötelezettségei ettől eltérnek, kedvezőbbek.

Az iparűzési adó előleget évente március 16-ig és szeptember 15-ig kell befizetni az önkormányzatok által megadott számlaszámra.

Fizetendő járulékok

A biztosított által fizetendő járulékok:

• • 18,5% társadalombiztosítási járulék
  • 10% nyugdíjjárulék

 

Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelem a minimálbér, ill. a garantált bérminimum összegének 112,5 %-a.

A minimálbér az adott hónap első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege. Ez 2022-ben 200.000 Ft

A garantált bérminimumot akkor kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Ez 2022-ben 260.000 Ft

A szociális hozzájárulási adó mértéke 13,5 %

Fontos! A járulékfizetési kötelezettség a vállalkozás eredményességétől (bevételétől) független. Azt a vállalkozás indításának napjától, akkor is fizetni kell, ha a vállalkozásban nem keletkezett bevétel.

Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó köteles kivenni a vállalkozói osztalékot, automatikusan vállalkozói osztalék alap SZJA fizetési kötelezettsége keletkezik.

A társas vállalkozások 9 % társasági adó megfizetése után, a nyereségből eredmény tartalékot képezhetnek, mely a cég saját tőkéjét gyarapítja.

A számla adási kötelezettségről

Számlát köteles kibocsátani a vállalkozás, minden általa végzett termékértékesítésről, vagy szolgáltatás nyújtásról.

A számlázás történhet kézzel, számlatömb használatával, vagy számítógéppel, számlázó program segítségével.

A számlatömböt nyomtatványokat árusító boltokban lehet beszerezni, a vállalkozás adószáma és vásárló adóazonosító száma és személyazonossága igazolásával. A bolt a számla tömböt a sorszáma alapján bejelenti a NAV részére, így az adóhatóság pontos ismeretekkel rendelkezik arról, hogy a vállalkozó milyen sorozatszámú számlákat bocsáthat ki.

A számlatömb szigorú számadású bizonylat, ezért az un. szigorú számadású nyilvántartásba be kell vezetni. Számlázó program sok féle van, a neten is számos cég hirdeti ajánlatát. Csak olyan számlázó programot szabad megvásárolni, melyhez a készítője tanúsítványt is ad arról, hogy az a NAV által elfogadott.

Fontos tudnivaló, hogy 200.000 Ft feletti szolgáltatás nyújtás esetén, írásbeli szerződés és teljesítésigazolás is szükséges.

A számlaadási kötelezettséget a 24/1995. (XI.22.) PM rendelet szabályozza.

Itt megtekintheti:      24/1995. (XI.22.) PM rendelet

Pénztárgép kötelező használata

Készpénzzel történő termékértékesítés ill. szolgáltatás nyújtás esetén – amennyiben az igénybevevő fél nem kér számlát – nyugta adása kötelező.

A nyugta adás speciális esete a pénztárgép ill. taxaméter használata.

Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában, nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

• • a taxi szolgáltatást nyújtó adóalanyok,
  • a gyógyszertárak,
  • a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt.

A képesítéshez kötött tevékenységek szabályozása

A rendelet címe: 21/2010. (V.14.) NFHM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről.

Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, illetve főszabályként akkor is, ha a képesítési követelményeknek ő maga ugyan nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki rendelkezik az előírt képesítéssel.

Telephelyre és fióktelepre külön is vonatkozik?

Ha az egyéni vállalkozónak (vagy társas vállalkozásoknak) több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni kell.